Honosítási ünnepség Cegléden a Kossuth Napokon

A Kossuth Napok keretében a ceglédi Városháza dísztermében ünnepi testületi ülésre került sor, ahol közel ötven gyergyószentmiklósi és sepsiszentgyörgyi honosítást kérő tette le ünnepélyes keretek között az állampolgársági esküt, és kapott magyar okmányokat.

A székely vendégek a Kossuth Napok ünnepi testületi ülésén tették le állampolgársági esküjüket. Dr. Wetzel Tamás, az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos mondott beszédet, emlékezve az 1848-as eseményekre.

Földi László Cegléd Város Polgármestere köszöntőjében kihangsúlyozta: Az egyszerűsített honosításról szóló új törvény már lehetővé teszi, hogy minden magyart megillessen a magyar állampolgárság.

A honosítási eljárásban elengedhetetlen az önkormányzatok segítsége, ezért is fontosak azok az események, mint amilyen az erdélyi magyarok ceglédi eskütétele volt. Erről az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke Balla Mihály beszélt a Cegléd Televíziónak. A szakpolitikus úgy fogalmazott: az itt esküt tett több mint 50 erdélyi magyar valószínűleg Ceglédet tartja eztán második szülővárosának

BALLA MIHÁLY Országgyűlés Külügyi Bizottságának Elnöke: Az az 50 ember valószínűleg Ceglédet tekinti ezután második szülővárosának. Ha beszélek olyan határon túli magyarokkal, akik állampolgárságot szereznek, esküt tesznek, ezek az emberek lelki szempontból is nagyon fontosnak tartják, hogy a magyar közösséghez, a magyar nemzethez ebben a formában is hozzátartozzanak

A január elseje óta életbe lépett egyszerűsített honosítási eljárás bevezetése óta eddig 140 ezren kérelmezték az állampolgárságot, és mintegy 40 ezren már le is tették az esküt. 1200 településen nyújtható be a kérelem, és az eskü letételének helyszíne szabadon választható, akár külképviseleten, akár itthon.

Autómentes nap Cegléden

Több ezer európai várossal együtt Cegléd is csatlakozott az európai autómentes naphoz. Néhány órára lezárták a Rákóczi út egy részét, illetve a Református Nagytemplom előtti útszakaszt, hiszen ott több száz iskolás vett részt programokon. Sokan vélekedtek úgy, jót tenne a városnak, ha máskor is kevesebb autó lenne az utakon.

A Rákóczi út egy része erre a napra le volt zárva, és a Református templom előtt sem jártak az autók. A Ceglédi Rendőrkapitányság és a Pest Megyei Vöröskereszt munkatársai közreműködésével színes és érdekes programok várták az érdeklődőket. Aszfaltrajzolás, kerékpáros ügyességi vetélkedők, az iskolások így csatlakozhattak az autómentes naphoz Cegléden.

A Városháza udvara zárva volt a gépkocsik elől. A hivatal dolgozói, önkormányzati vezetők, így a polgármester is gyalog vagy kerékpárral közlekedve érkezett. Földi László Cegléd Város polgármestere fontosnak tartotta, hogy városi szinten csatlakozzanak ehhez a programsorozathoz.

FÖLDI LÁSZLÓ Cegléd Város polgármestere: Az autómentes napot azért hirdettük meg és csatlakoztunk az országos akcióhoz, mert szeretnék felhívni a ceglédiek és Cegléd környékiek figyelmét arra, hogy nem biztos, hogy a város közepén állandóan autóval kell közlekedni. Lehet akár gyalogosan vagy kerékpárosan is. Én azt gondolom, hogy ez egy jó figyelemfelhívás és nagyon örülök, hogy sokan csatlakoztak az eseményhez.

Fontos, hogy megváltozzon az egy fecske nem csinál nyarat hozzáállás. Erről Illés Zoltán a környezetügyért felelős államtitkár beszélt.

DR ILLÉS ZOLTÁN környezetügyért felelős államtitkár: A cél az lenne, hogy ne csak ezen az egy napon kapjon figyelmet a tömegközlekedés, a kerékpározás vagy gyaloglás. Egy ember példamutatása is eredményes lehet. Ez a példa pedig, ha ezt az állam segíti is ösztönzéssel, akkor egy meg egy meg egy adja azt, hogy százezrek és százezrek ébrednek úgy naponta, hogy alternatív megoldásként gyalogolnak, vagy kerékpároznak.

Laskafesztivál az Magyar Televízió Balatoni nyár című műsorában

A IV. Bor- és Laskafesztivál népszerűsítésére nyílt lehetőség az Magyar Televízió Balatoni nyár című műsorában. A stúdióban a műsorvezetők, Takáts László, önkormányzati képviselővel és Pócz József, borásszal beszélgettek. Telefonon bejelentkezett Földi László, országgyűlési képviselő és Cegléd Város polgármestere.

A műsor kivonata:

Nagy Judit: ... Hol kell keresni a laskát?

Gundel Takács Gábor: A laskát a fesztiválon kell keresni, akár több féle fesztiválon is. Például szombaton lesz az V. Laskafesztivál a Zala megyei Várvölgyben és egész hétvégén a IV. Bor- és Laskafesztivál Cegléden.

Nagy Judit: Polgármester Úr, a városnak mit jelent ez a Laskafesztivál? És Gábornak mondja el, hogy ne legyen zavarban és ne a fagyasztott termékek között keresse a laskát.

Földi László: Maga a laska az egy levestészta, meggyúrják a tésztát, kiszárítják és ebből főzik a különböző ételeket: sűrű laskát, öreg laskát. Lebbencsnek is hívják más vidékeken.

Gundel Takács Gábor: Mit kell tudnunk a fesztiválról, a programról?

Földi László: A sok hagyományos és már kedvelt elem mellett újdonság is várja a fesztiválra látogatókat. A Magyar Postával együttműködésben elkészült a Laska bélyegző. A helyszínen parkol majd a Postabusz, ahol minden a Magyar Postánál jelenlévő szolgáltatást igénybe lehet venni, sőt feladhatja a Laska bélyegzővel ellátott képeslapját is.
Az idei Debreceni Virágkarneválnak Cegléd Városa lesz a díszvendége, ezért a laskafesztivál során 2 virágos kocsi kerül kiállításra. Köztük lesz a Debreceni Virágkarnevál legszebb installációja, a Szent Koronát ábrázoló virágkamion is.
Hogy ne csak a kukták lakjanak jól ezen a délelőttön, felállítunk egy 300 személyes óriás kondért, amelyben Cegléd legjobb szakácsai főzik majd meg a város laskáját, amiből majd a zsűriztetés után bárki kedvére falatozhat.

Gundel Takács Gábor: Milyen bor illik a különféle laskákhoz?

Pócz József, balatonlellei borász: A laskákhoz elég jól lehet fehér borokat választani. Miután a dél-balatoni borvidék alapvetően a fehér borairól híres, hiszen a korábbi időkben a fehér borairól híresült el, ezért nagyon jó minőségű borokat tudunk ajánlani a kedves laskafogyasztóknak és készítőknek egyaránt.
Én Balatonlellén dolgozom és ott vannak az ültetvényeim. Van egy újdonságunk, egy kuriózum borunk, amelyet a 2010-es szüret után találtunk ki. Ez két fajtának a házasításából tevődik össze. Ez egy könnyed, üde, nyári friss borocska: Irsai Olivér és Sárga Muskotály házasításából készült.

Gundel Takács Gábor: Sokat beszéltünk már a balatoni borokról, de más tájegységek borai is ott lesznek Cegléden?

Takáts László, önkormányzati képviselő: 25 borász képviselteti magát a fesztiválon. Természetesen Cegléd környékén is nagyon finom homoki borok vannak, de ahogy elhangzott a Balaton környékéről és az ország más részéről is borok és pálinkák kóstolására nyílik majd lehetőség és mindenféle egyéb kuriális élvezetnek lehet hódolni.

Földi László a Duna Tv-n

Földi László, országgyűlési képviselő és Cegléd Város polgármestere a Duna Televízió reggeli műsorában (május 31. kedd 7.08) élőben nyilatkozott az önkormányzatok átalakításáról.

Duna Televízió - "Reggel a Dunán" – 2011. május 31. 7.08
Földi László a Duna Tv-ben (videó)

Miért van szükség az átalakításra?

Az 1990-es rendszerváltás legnagyobb eredménye talán az önkormányzatiság volt, de az 1990-ben létrehozott önkormányzati törvény kifulladt. A törvényben gyakorlatilag nincs több lehetőség, ezért a rendszert át kell alakítani. Az önkormányzatok átalakítása nem hétfőről keddre történik, ez egy hosszabb folyamat eredménye. Nagyon sok egyeztetés, vita előzi meg (minisztériumok, frakciók..).

Egy biztos, hogy sokkal jobban meg kell határozni azt, hogy mik a feladatai egy önkormányzatnak, és azokat a feladatokat, amelyek nem igazán önkormányzatiak, azokat el kell különíteni. A kormányhivatalok létrehozása pontosan erről a feladatról szól. Amely speciálisan állami, igazgatás feladat (pl. gyámügy, építési hatóság, okmányirodai tevékenységek) a megfelelő helyre kell tenni. Nálunk, Cegléden működik okmányiroda és nagyon magas ügyszámmal megy, azonban minden évben csökken a bevétel az államtól ezen feladatok ellátására.

Az okmányiroda fenntartása tipikusan központi, állami feladat. Meggyőződésem, hogy ha szét tudjuk választani az önkormányzati feladatokat, a speciális állami feladatoktól és feladatfinanszírozásra állunk át, akkor egészen tiszta és jól működtethető rendszert építhetünk fel. Én híve vagyok az átalakításnak mindenféleképpen.

A kérdés több pénzt adni vagy a feladatokból elvenni?

Az elmúlt években azt tapasztaltuk, hogy önkormányzatok egyre több feladatot kaptak és egyre kevesebb muníciót, például Cegléd esetében az államtól kapott normatív támogatás ma már nem éri el az 50%-ot sem, tehát, hogy működtethetni lehessen Cegléd Város oktatási intézményi hálózatát, saját bevételekből kell kipótolni. Ha szét tudjuk választani az önkormányzati feladatokat, a speciális állami feladatoktól és feladatfinanszírozásra térünk át, akkor egészen tiszta és jól működtethető rendszert építhetünk fel. Híve vagyok annak, hogy a helyi adóbevételek (helyi iparűzési adó, építményadó stb.) maradjanak helyben, még akkor is, ha a közoktatásban és az egészségügyben átveszi az állam a működtetés egy részét, hiszen ezen források segítséget nyújthatnak a fejlesztések során.

Az iskolák és az egészségügy államosítása:

Egy vegyes rendszert el tudok képzelni, pl. hogy a pedagógusok bérét az állam finanszírozza, de a dologi kiadásokat, az épület fenntartását, karbantartását a város végezze. Azt is el tudom képzelni, hogy egy Cegléd nagyságú városban az oktatás megmarad tisztán városi kézben. De nincsenek még kiforrott dolgok ebben az ügyben, viták, egyeztetések zajlanak. Azt is el tudom képzelni, hogy ha a helyi önkormányzat nem tudja fenntartani a helyi intézményét, adott esetben lehetősége legyen arra, hogy annak működtetését, fenntartását átadhassa az államnak.

Állami szerepvállalás az oktatásban, kis iskolák helyzete

Fontosnak tartom azt, hogy legalább alsó tagozatos oktatás legyen a kisebb településeken. Az írás, olvasás, számolás tudományát helyben sajátíthassák el a tanulók. Ez még a Fidesz-KDNP választási programjában is szerepelt. Viszont nyilván nem biztos, hogy minden településen szükség van 8. osztályos általános iskola fenntartására. Az állam szerepe ezeken a településeken nagy lehet, mivel egy kis iskolát sokkal többe kerül fenntartani a fajlagos költségek miatt a kis lélekszámú településeknek.

Cegléden, korábban járási székhely volt, hogyan képzeli el a jövőjét?

Én nagyon bízom benne, hogy egy 40 ezres városnak itt az alföld kapujában komoly jövője van. És ha felállnak a járási kormányhivatalok 2013-tól, én számítok arra, hogy Cegléden lesz ilyen járási kormányhivatal. A járások esetében a feladatok megosztásáról van szó, tehát ha lesz kormányhivatal az állami feladatokat az államnak, önkormányzati feladatokat, meg az önkormányzatnak kell ellátni.

Lesznek-e fejlesztésekre források különböző településeken?

Fejlesztések tekintetében a helyi adókat, amit a város a saját polgáraitól, vállalkozásaitól szed be azokat elsősorban fejlesztésekre kell fordítani, illetve azon feladatokra, amelyek az önkormányzat önként vállalt. Nyilván egy kis településen a helyi bevételek nagyon alacsonyak, vagy nincsenek, mert nem rendelkeznek tőkeerős vállalkozásokkal. Azonban nagyon fontos, hogy minden településen legyen helyi adó. Lesznek változások, hiszen vannak anomáliák. Szükség van a települések közötti szolidaritás erősítésére. Azonban hogy ez hogy fog megtörténni, ez az ősznek a feladata lesz. Az adótörvények átalakítása most még nem kiforrott.

Cegléd városa nem tart a szigorú állami kontrolltól?

Egyáltalán nem tartok, hiszen ellenőrizés nélkül nem lehet működni, dolgozni. Az önkormányzatok ellenőrzése fontos, épp most van a parlament előtt az ÁSZ-ról szóló sarkalatos törvény. Igenis hogy az önkormányzatok, akik felelősséget vállalnak a településért legyenek  állami kontrol alatt abban a vonatkozásban, hogy a törvényeket hogyan tartják be és milyen módon bánnak a rájuk bízott vagyonnal.

Babamentő inkubátor

Földi László országgyűlési képviselő és Cegléd Város polgármestere babamentő inkubátort adott át a gyermeknap alkalmából (2011. május 29-én) a ceglédi Toldy Ferenc Kórházban.
Szomorú eset sokkolta a ceglédieket az elmúlt év végén, amikor egy csecsemő holteste került elő egy szemetes konténerből. Azért, hogy még egyszer ilyen ne történhessen meg a FIDESZ-KDNP közösen gyűjtést indított a kórház bejárata közelében elhelyezhető babamentő inkubátorra. Magyarországon néhány kórházban már működik pályázati forrásából beszerzett, úgynevezett "kihelyezett készülék", de Cegléd erre a célra korábban nem kapott központi támogatást.

A kezdeményezést a FIDESZ és a KDNP ceglédi szervezete indította. Többen csatlakoztak a gyűjtéshez. A kezdeményezés a házasság hetében indult és az átadásra a gyermeknap keretében kerülhetett sor.

Elhangzott (Földi László):
"Mint mondta, nemcsak az elmúlt év végi volt környékünkön az egyetlen szörnyű esemény, amikor csecsemő holtan került elő, például szemetesből. Kifejtette, hogy ha évek alatt csak néhány gyermek kerül az inkubátorba az is óriási eredmény lesz, mert nincs és nem is lehet fölösleges emberi élet. A nemzet felemelkedése szempontjából pedig kulcsfontosságú az, hogy a társadalom alapegységében, a családban minél több gyermek szülessen, hiszen a gyermek öröm, felnővén támasz a szülő számára, és biztosítéka a növekvő gazdaságnak és a fenntartható fejlődésnek."

Az adakozásban részt vettek: a helyi Református Egyház és Katolikus Egyház, Adventista Egyház, Almafa-Csana KFT., a Gyámhivatal vezetője Varga Tünde segítségével szép összeget adtak a célra az Önkormányzat dolgozói tisztviselői, Cegléd és a 15. sz. választókerület FIDESZ tagjai szimpatizánsai, a Ceglédi KDNP alapszervezet, a FIDESZ-KDNP ceglédi képviselői és külsős bizottsági tagok, Földi László polgármester és országgyűlési képviselő.

(Fotó: Ctv)